Marokkó: Kalandtúra 10...

Az Agadirba töltött utolsó nap, ismét megerősítette, hogy Marokkó nekünk nem a napozást és a tengerpartot jelenti, hanem a kódorgást. Utolsó reggel, ébredés után, a szobánk teraszáról szinte a medencéig nem láttunk a pára miatt. (úgy 50 méter) Csak gondoltuk, hogy valahol süt a nap, így most a köd miatt (némi szemerkélő esővel) maradt el a fürdés és napzás. A délelőttöt sétával, a délutánt alvással töltöttük el. Ja jut eszembe, szabadságon vagyunk! Este, lemondva a kifizetett tömegétkeztetésről (egyénként jó volt) séta közben kiszúrt étteremben vacsoráztunk. A Lángékkal töltött utazások tapasztalata megerősítést nyert ismét, a szállodával szemben lévő étterem a legjobb. Apa tengeri szörny imádata jelentem átmenetileg kielégítést nyert, a dokumentumot küldjük .

Reggel a szokásos reggeli, de úszás nélkül nekivágtunk Marokkó következő szépségéhez, melynek jegyében telik el a következő másfél hét. A tengerparttól keletre vettük az utunkat, hogy a kedven Atlasz szépségeit ismét átéljük. Ma még nem a Magas Atlasz volt soron. Agadirtól összesen 180 km van Taliouine nevű kisváros, ahol a szálláshelyet foglaltuk. Természetesen nekünk az egyenes út nem smakkol, ezért egy kitérővel dél felé gondoltuk ki a kirándulást. A térkép szerint az első egy harmad sárga, harmadrendű út, a másik kétharmad off-road. A térkép régi, az ország meg rohamosan fejlődik, ezért a valóság, hogy az off road 2 sávos aszfalt, a harmadrendű hivatalos út egy sávos aszfalt. A baj az volt viszont, hogy ezen kívül egyáltalán nem volt út, csak toronyiránt, viszont az 1800 méteres hegyeknél ez nem megoldható, nem hoztunk kőfejtőt magunkkal. Így békésen, öregesen a köves hegyi szerpentinen és a völgyekben, lenyomtuk a 270 km-et, és betértünk a fogadóba. Az út a természeti látvány miatt nem volt unalmas, de extra ma nem történt.

Egyébként már indulástól megtettünk 6300 km-t. Ma az első nem csillagozott, igazi fogadóban szálltuk meg, egyszerű, de nagyon tiszta rendezett, még vacsorát is kapunk. Ugyan légkondi nincs, viszont 38 fok igen, de mint mindenki tudja ez Afrika és ez egy meleg ország.

Agadir legszebb esti élménye a HOMAR...

 

És ahogy „szörnyül-ködöm”

Bemegyünk ismét a hegyek közé. Ilyen a térkép off-road útja.

Azért szerencse, hogy betonon kellett Mamának leküzdenie.

A nap hőse a hegyek között.

Az út.

Mama kedvenc hegye.

És ezek váltakoztak 170 km-en keresztül.

És a szokásos útitársak.

Kalandtúra 9 VISSZA Kalandtúra 11
Üzenőfal kivonatok...
Erdős 2006.09.03 - 22:00
Kinn van minden! Most már havalakinek hiányzik valami, akkor azt beszélje meg az orvosával, vagy a könyvelőjével!
(Tényleg! Mindegyiknél lesz vizitdíj?)

sipos évi 2006.09.03 - 19:45
Elolvastam a kalandtúrákat. Sajnos az 5. tényleg hiányzik,Bélának is, nekem is.Nagy élvezettel olvastam Laurával és egy kicsit irigykedtünk. Élvezzetek helyettünk is. pusziiiiiiiiiiiiiiii

gaop 2006.09.03 - 19:19
Lekuzdotttuk Agadirt es elindultunk tovabb, itt a kovetkezo dolog; ha nem latszik Belatol kerjetek szamon. Zsuzsa, az autod meg egy eves se volt, ugye, talan a rendorok osszeszedhetnek magukat; a biztosito kevesbe jo.

OM 2006.09.03 - 06:15
Köszönöm ma igazán komfortos volt a reggeli kavézás. Unoka terelgetés okán 2 napja nem jártam erre, így most egybe kaptam az 5, 7, 8 9-t. Nagyon izgalmas, de föleg szemléletes az írás, mintha Veletek gyötrödnék, félnék és örülnék. SZUPER

Alexander Flame 2006.09.03 - 00:47
Dear Desert Friends,

Nem a név- és háztartási (ekszkjúzmí; házassági) közösséget tagadtam meg a jobbik felemmel (pardon; hét-nyolcadommal), hanem csak egyszerűen ráébredtem, hogy ez az "üzenőfal" a legjobb dolog a világon. Bárkivel zavartalanul elbeszélgethetek. Egy kicsit ugyan zavaró, hogy Ti is beleolvastok a magánügyeimbe, de hát minden nem lehet tökéletes... Mindenesetre ez volt a legkellemesebb fal, amelybe - immár túlságosan is hosszúra nyúlt - életem folyamán beleütköztem. És - bár én köztudottan nem vagyok egy kimondottan sportos alkat - úgy döntöttem, hogy ezt az akadályt lekűzdöm. Tehát:

Szia Jánoskám!
Isteni volt ma nálatok. finom volt mind a három kínai kaja. Csak Sipos - fagyott disznóvérre emlékeztető - szőllőfagyi-maradéka volt elgondolkoztató. A mai szalmonellás időkben...

Zsuzsikám!
Ne törődj a mocskos autótolvajokkal. Majd veszünk másik kocsit. Novemberben. Vagy decemberben. Vagy... Addig vezesd a Dodge-ot. Ha olyan jól vezeted, mint ahogy engem az orromnál fogva, akkor lehetsz a soffőröm.

Kau8ser-klán!
Rég beszéltünk. Szerencse, hogy vannak közös barátaink, akiket időnként a világ végére esz a fene. És szerencse, hogy nekik meg vannak önzetlen - ámde tehetséges - barátaik, akik gaop@gaop.hu home paget alkotnak a kommunikációs éhségben szenvedő további barátok zökkenőmentes kapcsolattartásának érdekében.

GaOp!
Kicsit elfáradtak az ujjaim a szélessávú kapcsolatteremtés hevében, de most jut eszembe: Benneteket is szeretlek. Úgyhogy fejjel megyek az üzenőfalnak.

Marszalam:

Láng (Sándor függeléke)
Szerencse, hogy Dr. Gaigne András már abbahagyta a sebészkedést, különben most kioperálná ezt az appendixet. Így csak könyveljétek el, hogy jól van ez így. Mindkettőtöket csókol:
Láng Sándor

 

Sándor 2006.09.02 - 23:34
A Láng kilépett a közös névhasználatból. Megszünt Lángsándor néven írni. Ezért én is megtagadom a Lángsándor-t. Ha harc, hát legyen harc. Így aztán persze, hogy hideg neki a hitvesi ágy. (Mert örökké fázik).De ezt tekintsétek csupán meteorológiai jelentésnek. A kocsimat meg tényleg ellopták,hogy száradna le a kezük.

Láng 2006.09.02 - 20:14
csak miheztartás végett: Sanyi tegnap reggel azzal az örömhírrel ugrasztott ki - az egyébként is hideg - hitvesi ágyból, hogy ellopták az autóját. A hír igaz (hiszen a HÍR szent). Szóval képzelhetitek, az ezzel járó hétmérföldes, megaláztatásokkal terhes tortúrát. Végül - mindössze egy kocsival - hazaköltöztettük Klárit az Eötvösbe és - láss csodát - ott pont olyan hülye szegény, mint amilyen a Felka utcában volt. Dum spiro spero - mondja a mondás. Ránk ez úgy igaz, hogy a jobbulással kapcsolatos remény hal meg utoljára. Utána a Klári. Mármint időben utána, nem pedig úgy, hogy bánatában "utánahalt". De hát miért legyen nekünk könnyebb? (na nem is az). Mindenesetre az is valami, hogy legalább Nektek felhőtlenül jó. Jó lenne már egy kis felhő? Itthon már gyülekeznek, vizitdíj, receptdíj és számos egyéb vihatrfelleg a könyvelők egén. Úgyhogy kapjátok össze a dzsellabátokat és igyekezzetek. Itt soha nem unalmas, mindig történik valami (rossz), ez az igazi kihívás, nem a dűnék...

Láng 2006.09.02 - 20:03
Az ember kizárólag azt tudja elveszteni, amije volt neki. (így a kultúrájukat képtelenség lenne.)
Egyébként most néztem meg alaposabban a home page-eteket és rájöttem, hogy mi a zegyetlen, amit az üzenőFALRA érdemes ...? Borsót. Csók: Láng (Sándor)

J&J 2006.09.02 - 20:00
Gaop, egy kis tájékoztatás. A Kalandtúra 8.-at újraolvasva az első fejezet végét kénytelen vagyok korrigálni: a "paliravevés" nem a sajárt kultúrájuk elvesztését jelenti, hanem a hagyományokhoz való merev ragaszkodást.

J&J 2006.09.02 - 12:39
Bocsánat, OV nem a marátném, hanem a barátném természetesen.

J&J 2006.09.02 - 12:38
Az utolsó néhány beszámolót követően már majdnem irigyellek Benneteket. Ami visszatart ettől, azok továbbra is az arabok. Utóbbi beszámolóitokból egy nagy élmény és egy nagy csalódás ért. Az élmény az, hogy végre megtudtuk, hogy a T4 nem a Béla fél-tevéjéül szolgáló alpteve 4 púpú változata, hanem Kristóf térképe. A csalódás az, hogy az évek nem múlnak el nyomtalanúl az én OV marátném felett. Azelőtt nem fordulhatott volna elő ilyen eretnekség, mint a programváltoztatás. Pihenjetek jól! Mi keményen dolgozunk a hét végén: Zsófi, Ping-Pong, alvás, sör,...na és a Rátok való gondolás (nem a velencei).

Erdős 2006.09.02 - 11:38
A képek levélhez nem volt csatolmány. A szöveges átjött.

gaop 2006.09.02 - 11:17
Amit nem ertek az az, hogy az elozoekugyanugymentek el es atmentek. Segithet, ha oriasfile-kent kuldom at?
Renelem OM mar nyugodt a kavezasod