Marokkó: Kalandtúra 7...

A Tatán eltöltött délután, amiből hiányzott az uszoda, csak autóból történt városnézést és vacsorát hozott. Kicsi, szerintünk jellegtelen városka, 2 db szállodával. Az egyikben aludtunk a másikban vacsoráztunk

A reggelit követően nekivágtunk a következő úti célnak Tafraut-nak. A város a nyugati parthoz közelebb eső, de már az Anti Atlasz vonulatai között fekvő nagyobb város. Eddigi szokásunkat nem feladva, Tata után úgy 10 km-re nem kanyarodtunk észak felé a főútra, hanem délnek és nyugatnak a harmadrendű egy sávos, de nagyon jó minőségi úton Akkát céloztuk meg. Akka az eredeti útitervünkben, mint szálláshely is szerepelt, de Zitus tanácsára Tatát választottuk, és mint mindenben ebben is igaza volt. Akka egy picike, déli falú, ahol semmi sincs. Még benzint sem kaptunk. Tovább haladva még kb. 80 km-re, az út elágazott, egy hegyi off road, úgy 110 km, vagy az országút 185 km Tafrautig. Mivel a hatalom nálam volt, Apa közölte, döntési helyzetben vagyok. Döntöttem, off road, de akkor nem tudtam mit választok. A lehajtást követően, kellemes meglepetést jelentett, hogy egy széles 2 sávos, köves út indult a hegyek közé. Ezek a hegyek az én szerelmeim, immár 2 éve. Az út vezetett fel egy hegyoldalra, de az út közepén tréfás kedvű Alik apró köveket raktak, és leterelték az utazott a folyó völgyébe. Igazi utat építettek a folyó medrébe, illetve két oldalára. Hol a jobb part, hol a meder, hol a bal part, ahogy a folyó év milliók alatt a hegyek között kialakította folyását. A mederben víz nem volt, de itt mégis gazdag, zöldterületek és pálmaligetek voltak. Időnként az út a pálmaligeteken vezetett át, a kősivatagos hegyek között, olyan érzésünk volt, mint az őserdőkben. (Azt tv-ben láttuk ilyennek). A folyó völgye egyre szűkebbé vált, mindkét oldalán a sziklás hegyek alkotta fallal. Már két éve is így éltük át azt az érzést, hogy a hegy összenyom, és az ember milyen kis porszem a természetben. A pálmaligetben haladva, kis sárga tábla invitálta az utazót egy fogadóba, a túl partra. Természetesen betértünk, szomjasak voltunk és jól esett megállni.

Egy nagyon kedves idősebb úr volt a házigazda, egy nagyon szép és nagyon tiszta fogadójába az elmaradhatatlan menta tea után folytattuk utunkat.(Igmir) A falut elhagyva az előttünk tornyosuló hegyre vezetett fel az út. Ez az út olyan széles volt, mint a Mitsu, baloldalon a sziklafal, jobb oldalon a völgy. Kb. 1500 méter alatt, 1000 méter mentünk fel. Az emelkedő fokát nem írták ki, én nem tudom megítélni, de aki akarja, ebből kiszámolhatja. Az autó orra olyan magas volt, hogy nem láttam tőle az utat. A kanyarok a szokásos visszafordító jellegűek voltak. Hát féltem. Azt tudtam csak, hogy egy irány van felfelé, és ne jöjjön senki szembe. Nem jött. Apa mellettem a második kanyar után, szólt, húzd balra a kocsit, legfeljebb elviszed a bal oldalát, mert itt mellettem csak a szakadék van. Az biztos, Neki nem lehetett jó érzés most jobb oldalon ülni. Az 5-10 km sebesség mellett, számomra óráknak tűnt, míg felértünk, egy szót sem szólt egyikünk sem, és felértünk. A hegy tetején csodaszép látvány fogadott, és 43 fok, megérte a küzdelmet. A félelem, mely szerint innen le is kell menni, alaptalan volt, mert a lefelé vezető út lankás, széles és köves, de kényelmes volt. Úgy még 30 km-et követően, az üdülő falukat elhagyva értünk Tafraut-ba. Azért az élet itt is fejlődik, csoda palotákat láttunk. A város előtt már az egy sávos aszfalton igyekeztünk, amikor ismét a természet csodái jelentek meg. Hihetetlen elrendezésben számunka iszonyú méretű sziklák voltak itt-ott elszórva.  A városba a szállodát tekintve, rosszirányból érkeztünk, némi tanakodást követően rátaláltunk a szálloda táblájára. A kellemes és kifejezetten szép szálloda parkolójából rögtön felfedeztük a medencét, ami két nap után már nagyon hiányzott. A becuccolást követően, irány a medence. Mire a lábunkat a vízbe dugtuk volna, jött a következő csoda. Marokkóban augusztusban, délen, dörögött villámlott, és 4 csepp eső is esett. Úgy látszik mi mindig esőt, hozunk az Atlaszba.

Holnap már Agadir, és 3 nap pihenés következik.

Elindultunk Tataról, ami az utolsó sivatagi állomásunk.

...

… és jönnek a kedvenc hegyeink.

 

Akkor még azt hittük…

Mindenhol a Semmi közepén épülő-szépülő kisvárosok, kommunikációval, vízzel és Coca-Colaval

Kezdődik az őrület. Itt még azt hittük ez az út visz Tafraute-ig

Itt már kezdtek kétségeink lenni

És a helyzet fokozódik…

...

A helybeliek

És az imádott hegyeink ...

 

 

 

 

 

… a folyómederből (ott visz az út - még mindig bizakodtunk)

Egy arab módra kirakott útlezárással (néhány kő keresztben az úton) letereltek az előbbi útról

Vélhetően azért, hogy egy tündéri kis fogadóban megegyük a süteményt és a teát. Kifújtuk magunkat és…

Itt a vég. Nincs tériszonyom, de itt halálfélelmem volt. (Nem Mama az oka, Ő csodásan teljesített)

Még a Mitsu is alig fért el. Nézzétek meg figyelmesen a képet! Ott középen megy az út.

Meg ott szemben. És mi van ha valaki szembejön?!

...

 

 

 

 

Ez volt alattunk kb. 30 cm-re a keréktől

… meg ez ...

De ahogy minden jónak, a megpróbáltatásoknak is vége lesz egyszer.

A fennsík

Itt már csak kő és 42 fok volt. Maga a mámor.

 A nap hőse

Tafraute kövei.

(Ki volt az a marha, aki így egymásra rakta őket?)

A szállodánk

Meghoztuk Marokkóba a vihart és az esőt.

Kalandtúra 6 VISSZA Kalandtúra 8
Üzenőfal kivonatok...
Erdős 2006.08.30 - 22:09
4-es

Erdős 2006.08.30 - 22:09
Nincs ötös! A 4-e viszont kétszer is megvan... Nem a yardon, az apehben voltam. De ők is elengedtek.

Lángsándor 2006.08.30 - 21:33
graffitisekre

Lángsándor 2006.08.30 - 21:33
A Bélát begyűjtötte a yard, mert minden falra felírta, hogy 5. rész. Most nagyon buknak a garffitisekre.

gaop 2006.08.30 - 21:09
Elunk,virulunk. Bela, az 5. reszt is elkuldtuk tegnap. Ha megsem, ird fel a falra es a mai anyaggal egyutt holnap elkuldjuk

J&J 2006.08.30 - 15:03
Sziasztok Gaop, Megnéztem a 6.-ot. Ez már igazán szép. A korábbiak, olyan mint Gáza. Ahogy gyérülnek az arabok, és sokasodnak a homokok, egyre szebb. Azért a köves útnak is lehetett előnye, nem kellet a hamut lepöckölni a cigarettáról. Az a csavar biztos, hogy a laptopból esett ki ?

J&J 2006.08.30 - 14:42
Most küldítek vissza Őket, amikor már Tatánál járnak ?