Marokkó 2009 : 2. nap

2009.07.12 vasárnap

Az indulás enyhén rögös útja után a hajón töltött éjszaka után sovány reggeli következett.
Szerencsére ragyogó napsütésre ébredtünk. A fedélzetről csodáltuk a végtelen sok vizet.
Meleg nem volt, a szél jelentősen fújt, napozás szóba sem került. Tengés-lengés, kávézás, alvás  ez volt a napi program. Wi-fi hozzéférés után, jó volt a hazai híreket olvasni, főleg a személyes szavakat. Jókat röhögünk.
Nagyon nehezen telt a nap, tényleg nagyon unalmas ez a hajózás.
Reggel még az a hír járta, hogy este 8-kor megérkezünk. Ez természetesen nem lett igaz, mint annyi más ezen a nyáron a hajó úttal kapcsolatban.

.

A kikötés este 1 10 kor vált valóra, de mire kiengedték a kocsikat is, bizony elmúlt 10 óra.
Útban a szálloda felé, azért telefonon szóltunk, ne adják másnak oda, mert mégis megérkeztünk.
Az út a szállodához a La Rambla-n vezetett végig, ahol nagy élet volt még. Apával kezdtünk reménykedni, hogy nem kell vacsora nélkül lefeküdnünk.
Gyors szálloda foglalás – de lehet, hogy csak szoba – után irány a La Rambla. Az utcai árusok becsuktak már, de még néhány étterem, kávézó és tapas nyitva volt. Azt hiszem a Barcelona szerelmeseknek hihetetlen, de mi hajtva az éhségtől, futólépésben rohantuk végig, hogy találjunk egy helyet, ahol még a konyha is működik, éjfél előtt félórával. A második kísérletre találtunk, természetesen tengeri szörnyes paella-t is adó éttermet.

.



Végre jól lakva, fáradtan éjjel 1 2-kor hazasétáltunk a szállodánkba.
Hát a tervezett barcelonai csavargásból ennyi maradt, köszönve a GNV-nek (Ez a hajó társaság nevének a rövidítése)
Előző oldal VISSZA Következő oldal

erdosb 2009.07.12 - 22:33
Szia promed! Te csak ne rontsad az én bótomat! Nekem egy egész dromedárcsordát igértek.

Láng 2009.07.12 - 20:09
Úgy gondolom, hogy a GaaOp önjelölt névadása /vagyis a Déli Áramlat/ mintájára az Aszódi klán versenyzőit hívjuk egyszerűen Nabucco-nak. Így mindenki számára egyértelmű lesz, hogy éppen melyik operaáriához kívánunk tercelni...

Sanyimanó 2009.07.12 - 19:40
Szia Erdős! Tedd csak fel, majd a végén leleplezzük őket! A fél tevédet már úgyis megvették a télen a Tescoban.

erdosb 2009.07.12 - 19:09
Kiraktam. Lehet olvasni, bár ez a kaland még itthoni. Szinte.
Figyuzzatokmárgaop! Ha a Marokko könyvtárba teszitek a beszámolót, akkor nekem ugat a jobb alsó sarokban, de ha a gyökérben dekkol, nem szól, s nem is veszem észre. Sz'al ha nem gond...
Persze, ha igaz, hogy itthon vagytok, akkor nem fogok erőlködni holmi virtuális utibeszámolóval.

OM 2009.07.12 - 18:34
Nem csak reggel, de a délutáni alvás után is jó olvasni a beszámolót. Tengeri betegség tett látogatást? Családi buli lezajlott. Aprok változatlanul jó fejek. Az Anyú nagyon elfáradt. Ha kávét isztok a Ramblákon valahol gondoljatok a hazaiakra.

Ildi 2009.07.12 - 17:32
Otthon minden rendben van. A kutyusok még keresgélik a gazdikat.

Láng news 2009.07.12 - 17:27
Alábbiakban az üzenőfal minden kedves látogatója elé tárom a közös barátainkkal folytatott utolsó telefonbeszélgetésünket:


Láng – Hol jártok Báránykáim?
GaOp – Csak úszunk az árral.
L – Milyen a kedélyállapot?
Ga – Hullámzó.
L – Mivel múlatjátok az időt?
Op – Marokkózunk.
L – Mik a tervek a közeli jövőre?
GaOp – Legfőbb célkitűzésünk a túlélés. Tudjuk, hogy nem lesz könnyű, de bennünket a kihívások éltetnek.
L - És a távolabbi tervek?
Ga - Minden erőnket latba vetjük, hogy senki ne vegye észre; ki sem mozdultunk a Csurgói útról. Itt ülünk az irodai szinten, a ház kert felöli végében, hogy még a leggyanakvóbb barátaink is biztosra vegyék a távollétünket. Bespájzolt kaja van, a fél disznók lassan fogynak a hűtőládából.
Op - A napunk – ha lassan is – de eltelik azzal, hogy beszámolókat konfabulálunk az utazásról. Ez komoly szellemi munka, mégis sokkal pihentetőbb, mint az ügyfelezés.
L – De hát nem lett volna egyszerűbb ténylegesen elutazni?
GaOp - Nem tudjuk, hiszen még soha nem próbáltuk ki. Mi a virtuális kirándulás lehetőségeinek határait feszegetjük – és mielőtt a dolog átesne a reáliákba, gyorsan visszakozunk. És maradunk. Hiszen olyan sok a dolog…
L – Például?
Op – Hát, naponta – néha többször is – meg kell mászni az üzenőfalat…
L - Beavatnátok abba, mégis hogy készülnek a napi blogok?
Ga – Az elektronika és a hitech világában ez igazán nem olyan bonyolult. Ülünk a számítógép előtt – ahogy mindig – és olvasgatjuk, aztán kimásoljuk más utazók élménybeszámolóit. (Hogy mennyit szenvednek azok a hülyék a melegtől, a hidegtől, a szárazságtól és az özönvíz-szerű esőzésektől… Na meg azok a borzalmas utak! Nem is értem, hogy vetemednek arra, hogy sokmilliós autóikkal - amikre máskor úgy vigyáznak, mint a szemük fényére – letérjenek a sztrádákról. Nekünk már a régi Csurgói úton egy életre elegünk lett az offródozásból!)
Op - Néha persze összefut a nyálunk azokon a kajákon, amiket mások leírnak, de gyorsan elmentjük a recepteket, aztán egy hónappal később itthon megfőzzük ugyanazt a barátainknak. Tálalás közben hevesen sajnálkozunk, hogy az étel nem sikerült pontosan úgy, ahogy kellene, de ők megnyalják mind a tíz ujjukat, hiszen soha nem ettek még ilyesmit és így nem is tudhatják, hogy milyennek kellene lennie.
L – Na de honnan származnak a hozzájuk való autentikus edények?
Ga – Hát igen, ez gyakran problémás. Virtuális edényből ugyanis nehéz valódi kaját kitálalni. Ezért a virtuális utazásaink között fennmaradó rövid tizenegy hónapokban rendszeres beszerző körutakat teszünk a kínai piacokon, meg az Auchan afrikai szuvenír boltjaiban, hogy eredeti használati és emléktárgyakat szerezzünk be a blogjainkban leírtak illusztrálására.
L – És a barátok megeszik ezt?
GaOp – Mint a cukrot… Legalábbis az eddigi esztendők tapasztalatai szerint, - és még cuppognak is utána.
L - És hogy készülnek az autentikus fotók és videók?
Op – Talán ez a legkönnyebb része a dolognak. Átmegyünk az egyik szomszédhoz – valamelyiküknél mindig akad éppen egy újszülött – és kölcsönkérünk egy pelenkát, azt András a fejére csomózza úgy, ahogy azt fiatalabb korunkban Arafattól láttuk a híradókban.
Ga - Aztán a Banya lefotóz engem a kert sarkában. Én amúgy is izzadok, mint egy ló, sokszor még télen is, úgyhogy a portré tökéletesen élethű lesz, mire a Láng mögé montíroz egy sivatagi hátteret. A sivatag az sivatag, úgyhogy senkinek sem tűnik fel, hogy valódi ausztrál kenguruk ugrálnak a virtuális hátam mögött. Aztán, amikor kész a Photoshop-művészet, akkor Erdős mindezt beilleszti az üzenőfalba. A barátok meg ájultan olvassák…
L – Pedig mennyire irigyel mindenki Benneteket, amikor lebarnulva, kipihenten, kisimult arccal tértek vissza a Nagy Kalandról!
G – Hidd el, van is miért! Egy hónap nyugalom, senki nem telefonál, nem csönget be, nem kell neki főznünk, nem kell hozzájuk elmenni, nem kell végighallgatni a végeláthatatlan hülyeségeiket… Hát persze, hogy kipiheni magát az ember!

Sip kacsalád 2009.07.12 - 16:54
Órák óta várjuk az útibeszámoló első fejezetét.
Kedves Béla hagyd ott a hülye versenyt. Inkább SOS szerkeszd meg az anyagot.

promed 2009.07.12 - 15:42
Helló Viágjárók !
Jó utat és vigyázzatok magatokra! (Tevét nehogy hozzatok!) Pá.

Op 2009.07.12 - 14:23
Szia Béla, tudom most van a verseny, de mi most jutottunk nethez a tenger közepén. Anyag a Dropon.
Ildi net van, de telefon nincs, holnap reggel hívlak csak. Remélem rendben minden. Az északra menőknek sok szerencsét a déliektől.

Sanyimanó a strapatörpe 2009.07.12 - 10:23
Jaszódiak! A jegesmedvéken kívül Internet is van abban az Olaszkában? Vagy eltűntök a sarki éjszakában?

Sanyimanó a strapatörpe 2009.07.12 - 10:21
Vikikám, ha a h e l y l e í r á s i szótárt kapcsolod be, akkor ugyan a földrajztudásunk lényegesen fejlődik, de a múlt időttt továbbra is 3 T-vel fogod írni. Tőlem 1 hónapig egész nyugodtan énekelhetsz, csak utána ne! Csók és szerencsés be- és kihajózást! A Láng is csókol benneteket, csak haldoklik derékfájásból kifolyólag.

Péterfiak 2009.07.12 - 10:06
Nem tudjuk, hogy telt az éjszakátok, de jaszódi, már nem tud aludni prealaszkai izgalmában. Hehe.
Jó utat nektek is, és vigyázni azzal a hajóval, nehogy valami rossz dugót húzzatok ki!

jaszódi 2009.07.12 - 05:16
24 órája és 15 perce úton. Titeket cenzúráznak !